Egy friss amerikai kutatás szerint a 2024-es elnökválasztás több társadalmi csoportnál is érezhetően befolyásolta a lőfegyver-vásárlási és -viselési szándékokat.
Az Egyesült Államokban a lőfegyverekhez kapcsolódó viselkedési minták gyakran reagálnak politikai és társadalmi eseményekre. Korábbi tapasztalatok alapján az elnökválasztások is olyan fordulópontok lehetnek, amelyek hatással vannak a fegyvervásárlási döntésekre. Egy új tanulmány ezt a jelenséget vizsgálta a 2024-es elnökválasztás kapcsán, különös figyelmet fordítva arra, hogy egyes társadalmi csoportok miként értelmezték a politikai változásokat saját biztonságuk szempontjából. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, milyen közvetlen viselkedésbeli és attitűdbeli elmozdulások történtek a választás nyomán.
A vizsgálatot a Rutgers Health keretében működő New Jersey Gun Violence Research Center kutatói végezték. A kutatócsoport egy országosan reprezentatív, 1 530 felnőttből álló mintát elemzett. Az adatfelvétel két hullámban zajlott: közvetlenül a választást megelőző két hétben, majd 2025 első két hetében. Ez az időzítés lehetővé tette, hogy a kutatók közvetlen összefüggéseket keressenek a választási eredmények és a fegyverekhez való viszony változásai között.
Érintett csoportok és eltérő reakciók
A tanulmány, amely az Injury Epidemiology folyóiratban jelent meg, több markáns különbséget azonosított az egyes társadalmi csoportok reakcióiban. Az adatok szerint a magukat feketének valló válaszadók körében nőtt a következő évre vonatkozó fegyvervásárlási szándék. Emellett erősödött a lőfegyverek közterületen történő viselésének igénye is, amelyet a résztvevők kifejezetten a választási eredményekkel hoztak összefüggésbe. Ezek az elmozdulások arra utalnak, hogy a politikai környezet változása fokozta a személyes biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat.
A kutatás más politikai attitűdökhöz is kapcsolódó változásokat feltárt. A liberális nézeteket valló válaszadók esetében nagyobb mértékben jelent meg az a késztetés, hogy fegyvert hordjanak maguknál, illetve hogy az otthon tárolt lőfegyvereket gyorsabban hozzáférhető módon helyezzék el. A szerzők szerint ezek a viselkedésbeli szándékok közvetlen reakcióként értelmezhetők a 2024-es elnökválasztás eredményére, nem pedig hosszabb távú trendek részeként.
Biztonságérzet és kockázatok
A tanulmány vezető szerzője, Michael Anestis szerint az eredmények arra mutatnak rá, hogy bizonyos közösségek fenyegetve érzik magukat az új politikai környezetben. Értelmezése alapján sokan úgy gondolhatják, hogy az állam nem képes megvédeni őket, vagy akár közvetlen kockázatot is jelent számukra. Ennek következményeként egyéni önvédelemre próbálnak felkészülni fegyvervásárlással, fegyverviseléssel és az eszközök könnyebb hozzáférhetőségével. A kutató hangsúlyozta, hogy ezek a késztetések kifejezetten a választási eseményekhez köthetők.
Ezzel párhuzamosan a felmérés azt is kimutatta, hogy azok a válaszadók, akik kevésbé érzik veszélyben a demokráciát, és a bűnözést súlyosabb társadalmi problémának tartják, csökkentették a fegyverviselési hajlandóságukat. Az ő esetükben a választási eredmények inkább megnyugtató hatásúak voltak, mivel úgy vélik, hogy az új adminisztráció elkötelezett a közbiztonság iránt. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a fegyverekhez való viszonyt nem önmagában a politikai váltás, hanem annak szubjektív értelmezése alakítja.
Anestis ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a fegyverek beszerzése, hordása és nem biztonságos tárolása összefüggésben áll az öngyilkosság és a véletlen sérülések fokozott kockázatával. Véleménye szerint a jelenlegi politikai légkör összességében nem feltétlenül növeli a tényleges biztonságot, sőt bizonyos helyzetekben éppen ellenkező hatást válthat ki. A közelmúlt erőszakos eseményei, például Minneapolisban, tovább erősítették ezeket az aggodalmakat a kutató szerint.
Korábbi amerikai kutatások már jelezték, hogy nagy politikai fordulópontok idején gyakran megugrik a fegyvervásárlás iránti érdeklődés. Ezek az időszakok jellemzően bizonytalansággal és fokozott társadalmi feszültségekkel járnak, ami egyes csoportokat önvédelmi lépésekre ösztönöz. A mostani eredmények abban térnek el a korábbi megfigyelésektől, hogy olyan csoportok körében is erősödő fegyvertartási szándékot mutatnak ki, amelyek hagyományosan kevésbé kötődnek a lőfegyver-tulajdonláshoz. Ez a változás új szempontokat adhat a fegyverpolitikai és közegészségügyi vitákhoz is.
English summary
|
Sources
- Injury Epidemiology (journal article)
- Rutgers Health
- New Jersey Gun Violence Research Center